Jégbezárt angyal – rajta az Úton

Mintha a jelenem lenne a festményen. A jégben belülről izzó test, ami lassan megolvasztja a jégtömböt, amitől lassan mozgékonnyá válnak a végtagok. Igen, a szabadság szárnyaim már ott vannak, erősek, szemet gyönyörködtetők. Csupán türelem kell és belső izzás.

A srácok igazán kitettek magukért. 

Az alkotások megkapóak, a világítás csodás, a helyszín fenséges! 

Készítettem néhány fényképet. Fogadjátok szeretettel! 

Amit a magunk számára hoztam erről a délutánról az alkotással kapcsolatban, hogy a festés technikailag, az anyagok ismerete, a másolás, a valóság másolása egy pontig eljuttat a folyamatban – tanulható. A látás tanulható. Ami ez után következik már a zsigeri tudás és a saját lelked, filozófiád üzenete együtt.

Hogy ezt a jobb és bal agyféltekére is levetítsem: Minden, ami tanulható, aminek felismerhető, megtanulható szabályai vannak, az a bal agyféltekéhez tartozik az alkotási folyamatban is. Minden más, ami ráérzés, inspiráció, megmagyarázhatatlan, a varázslat a jobb agyfélteke teritóriuma.

Úgy érzem nekem technikailag is van mit tanulnom bőven, hogy az üzenet közvetítésről ne is beszéljek. Már rajta vagyok az Úton. Holnap pedig szülinap.